Akár esztek tehát, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, mindent Isten dícsőségére tegyetek!
1Kor 10,31
Szeretünk enni. Mit mondjak, a gyerekeink is. Gyerekkoromban, hát, hogy is fogalmazzak, nem fújt el a szél. Kissé pocakos voltam, ami cuki, kisgyerekkorban. Ez 15 éves koromig nem változott, mert addig hiába nyúltam, valahogy mindig hozzá ettem amit megkívántam. A 90-es években nem volt divat a reformtáplálkozás, se ennyi információ nem volt róla. 15 éves koromra viszont elég hiú lettem ahhoz, hogy fogyókúrába kezdjek. Azóta is az akkor elért súlyomat sikerül tartani, így sikeresnek könyvelem az étkezéssel vívott csatámat. Utána elvégeztem a dietetikus szakot, és tudomány is került a táplálkozásom mögé. Minden iskola tágítja a látókörünket, ha a szakmában nem is dolgoztam sokat, az életemhez sokat hozzátett az ott megszerzett tudás. Nem szeretem a szélsőségeket, semmiben. Nem követünk semmilyen irányzatot, leginkább csak egy egészséges étkezésre való törekvés van bennünk a férjemmel. Ebben ő nagyon jó hatással van rám, mert mindig változatosan de mértéktartóan evett, amióta csak ismerem. Csak a kávéra kellett rászoktassam, hogy tudjunk együtt kávézni!
Szeretem a szabályokat, nincs belőle nagyon sok, de azokban következetes vagyok. Íme néhány:
Szabályok:
- csak asztalnál eszünk! Kicsi babaként megszokták a gyerekek, hogy etetőszékben az asztalnál esznek. Majd átülnek ők is rendes székre, és nem a kanapén, nem a szobájukban, nem is az ölemben, hanem mindenki az asztalnál eszik.
- együtt eszünk! Fontos, ha nem is mindig tudjuk betartani, a törekvés szintén megvan rá. Még, ha nagyon sokszor kell is felálljak, mert lehet fő még valami, vagy a hűtőben nem éri fel a margarint valamelyik kicsi, mindig visszaülök, és imádsággal együtt kezdjük az evést. A befejezésben már nem vagyunk ilyen jók, leginkább mindenki elszállingózik az asztaltól. Ezután jön a szokásos párbeszéd:
Anya/Apa szájából:
-Segítsetek leszedni az asztalt!
Válasz valamelyik gyerektől:
a) – Tegnap is én segítettem, most nem én jövök.
b) – Bezzeg a kicsik sose segítenek. (Ami persze nem igaz, mert sokszor lelkesebbek, csak nem elég ügyesek)
c) – Ül a kanapén és olvas, mintha nem hallotta volna.
A végén csak segítenek, de évek óta ezt a párbeszédet folytatjuk. Egyszer csak megunják!
- Miket eszünk? Lássuk csak. Az egészséges táplálkozás nem annyira bonyolult. 12 pontba foglalva tanultuk a főiskolán, annyiban le is írható. Ezeket próbálom alkalmazni. Itt nagyon jó összefoglalást találunk az MDOSZ szerkesztésében https://www.okostanyer.hu/ érdemes tanulmányozni, és persze alkalmazni is.
- Amikor csak lehet tartalmaz zöldségeket a menü. Reggel én nagyon nehezen eszem zöldséget, így inkább az ebéd és a vacsora zöldséges. Nyersen is, főve is, sülve is. Itt is a törekvés a lényeg, mindig van kirakva többféle nyers zöldség az asztalra, valamelyik gyerekünk a répakarikákat szereti, mert kirágja a belsejét, és gyűrű lesz belőle, valamelyikük a lilakáposztát, mert versenyt esznek, hogy kinek lilább a nyelve. Nálunk lehet játszani az étellel, keretek között persze, és leginkább a zöldségekkel. Minden évszakban lehet enni többféle hazai zöldséget. Igyekszem hazait, és idényt venni. Nem eszünk télen paradicsomot, na jó, ritkán igen. Szeretem a helyi termelőket, de még inkább a saját kertünket. Isten ajándékának tekintjük a saját kertünket, igyekszünk jó sáfárok lenni felette. Próbáljuk az egyensúlyt megtalálni, hogy ne legyünk túl sokat a kertben, de azért elég sokat takarítsunk be belőle. Pár év után, kezdünk rutinosak lenni. Azért minden évben van meglepetés, tavaly brokkolit akartam termeszteni, de ellepték a kertet a földibolhák, milliószám. Érdemes olyan zöldségeket, gyümölcsöket termeszteni amit szeretünk!
- Az ebéd a főétkezés, ami főtt étel, általában leves+második. Mindig van zöldség az ebédben. Szeretem a leveseket, mert sokféle zöldséggel készülhet, akár hagyományos, akár krém változatban.
- Minden tízórai nyers gyümölcs. Nem cukrozott, nem feldolgozott.
- Mindenki igyon vizet, csapvizet. Szörp és üdítő csak hétvégén vagy ünnepekkor van.
- Kenyér, péksütemény, egyéb szénhidrát esetén, szintén törekvés van, hogy tartalmazzon teljes kiőrlésű lisztet. Ha kenyeret, kiflit, péksüteményt sütök, általában fele-fele arányban készül BL55-ös és TK lisztből.
- Édességet igyekszem én készíteni, és nem boltit venni. Így csökkenthető a cukortartalma, akár a felére is, a boltiak jócskán túl vannak cukrozva. Illetve szinte minden édesség elbírja a teljes kiőrlésű lisztet, legalább részben.